Egy mezőn egymás mellett lakik a tücsök és a hangya. A hangya egész nyáron
szorgosan dolgozott, gyujtögetett, készült a télre, közben a tücsök csak
muzsikált naphosszat. A hangya ugyan mondta a tücsöknek,hogy a nyár lassan
véget ér, és éhen fog pusztulni a télen, de a tücsök nem hallgatott rá. Egy
késo oszi napon a tücsök kopog a hangya ajtaján:
- Te hangya, koncertre megyek a városba, hozzak neked valamit?
- Nem, köszönöm, én megdolgozom mindenemért - válaszolta a hangya.

Hetekkel késobb ismét kopog a tücsök:
- Szia hangya, országos turnéra megyek, volna kedved eljönni velem?
- Nem lehet, dolgoznom kell! Készülök a télre.

A hideg tél során a tücsök ismét kopog a hangya ajtaján. Szegény hangya
fázik is, éhes is, már alig várja a tavaszt.
- Szia hangya, európai koncertkörútra indulok, hozzak neked valamit
külföldrol?
- Nem, csak egy szívességre kérlek.
- Persze, mondjad csak, mi kell?
- Párizsban is lesz koncerted?
- Természetesen!
- Ha arra jársz, meglátogatod a temetoben az elhunyt hírességeket is?
- Igen, az is benne van a programban.
- És megtennéd, hogy a nevemben leköpöd La Fontaine sírját?