Egyszer két lány elment egy táborba. Nagyon jó barátnők voltak, ezért egymás mellett aludtak. Éjfélkor az egyik lány furcsa hangokat hallott. Mintha szellemek beszélnének egymással. Megfordult az ágyban, mert megakarta kérdezni a barátnőjétől, hogy ö is hallja-e a hangokat. De a barátnője nem volt mellette. A lány nagyon félt, de inkább megpróbált visszaaludni. Másnap reggel nem is szólt erről a barátnőjének. Megint elaludtak. Aztán a lány éjfélkor megint hallotta a fura hangokat. Megfordult, de a barátnője megint nem volt mellette. Másnap reggel mégis kérdőre vonta. A barátnő válasza ennyi volt: Elmondom, ha 7 évig apáca leszel.
A lány elment apácának és a 7. év végén megjelent a régi barátnője: Most megtudhatod, mi történt 7 évvel ezelőtt, de ehhez visszakell mennünk a házba, és ott tölteni egy éjszakát, úgy, mint régen. Eljött az éjfél. A lány szokás szerint megint hallotta a hangokat. Erősen hallgatózott, és arra jutott, hogy a falból jönnek. Valaki megszólította: Gyere közelebb!
A lány odament a falhoz, és amikor hozzáért, az megnyílt előtte. Elindult, egy hosszú folyosón kellett keresztül mennie. Aztán bement egy kék színű ajtón. Nagyon sokáig tartott az út, de aztán egy körterembe ért. A terem tele volt ajtókkal. Mindegyik más színű volt. A hangok közben egyre erősödtek. A lány rájött, melyik ajtó mögül jönnek, és bement rajta. Szörnyű látvány tárult a szeme elé. Hogy micsoda? Elmondom, ha 7 évig apáca leszel.