XII.
2007.06.30. 20:37
Bogdán András
Álmodó
„Amikor lehunyod két csillag-szemed
Amikor párnádra hajtod a fejed
Amikor gondod a holnapra hagyod
Amikor álmodsz - én Veled vagyok.
Amikor lépted rossz útra téved
Amikor sorsod nehéznek érzed
Amikor egyedül maradtál végleg
Amikor nincs más - vezetlek Téged.
Amikor sírnál - de elfogyott könnyed
Amikor érzed - a szavak is ölnek
Amikor a sötét elnyelne Téged
Amikor fény kell - én gyújtok Néked.
Amikor könnyed patakként árad
Amikor örök vendég a bánat
Amikor felhők ültek a szemedre
Amikor sírsz - mosolyogj szemembe...
Amikor fáj - ne hagyd, hogy fájjon
Amikor bánt - ne hagyd, hogy bántson
Amikor eljön a halál érted
Akkor élni én hívlak Téged...
Álmodj patakot, virágzó rétet
Őzet, pacsirtát, fürge menyétet
Álmodj napot, szellőt - fényeket
Csillagok vándora - élj életet..."
„Nem mondom, hogy hiányzol,
Nem mondom, hogy kellesz nekem,
Nem mondom, hogy szeretnélek,
Nem mondom, hogy gyere velem.
Nem szeretek birtokolni,
Nem akarom a lelkedet,
Önként kell odaadnod,
Tárd fel hát, a szívedet!
A legjobb barátom lehetnél,
Csak akarnod kell,
Ne félj, hogy megsebezlek,
Ne félj, hogy elveszel!
Ha egyszer megbékélsz magaddal,
Nem téveszthetsz célirányt,
Tudod mi az, amit értelmet ad,
Tudod ki az, aki Melletted áll!
Nem kellett kérned soha,
Hogy törődjem Veled,
Hisz itt vagy velem minden nap,
Még ha nehezen is hiszed!
Bár éjszakánként megpróbáltam
Elfeledni nevedet,
De reggel megint visszatértél,
Megfogtad a kezemet..."
„Jégtánc
Egy álom a jégen
Siklani tova,
Régi emlékek
Gyönyörű szép sora...
Benned Tűz lobog,
Hevít a vágy foka,
Jégpáncélom kőkemény,
Nem olvasztasz fel soha?
Érintsd forró ujjaid,
Jéghideg ajkamhoz,
Légy türelmes velem,
Húzz közelebb Magadhoz...
Ha táncolunk a jégen,
Talán el is csúszhatunk,
De ha mellettem Vagy,
Erőssé válhatunk!
Kezed érintésére
Felolvad majd testem,
Átveszi a forróságot,
Amit mindig is kerestem.
Hallgasd a dallamot,
És érezd a zenét,
Lásd meg szememben,
A vágy üzenetét!"
„Gondolj rám
a hűvös hajnalokon,
mikor szitáló eső
kopog az ablakodon.
Gondolj rám
egy nyári délutánon,
mikor a forróság
cseppekben ül az arcodon.
Gondolj rám
az őszülő fák alatt,
mikor puha lépted
felkavarja a rőt avart.
Gondolj rám
langy esti szélben,
mikor a telihold fénye
köszönt rád éppen.
Gondolj rám
a téli, zord időben,
mikor kezed fázón
didereg zsebedben.
Gondolj rám
a tavaszi zsongásban,
mikor szerelmek illata
tart fogságban.
Gondolj rám
az évnek mindegyik szakában,
a nappalokban és az éjszakákban,
gondolj rám
ébren, reggeltől estig, és
álmodban estétől reggelig,
gondolj rám
úgy, hogy szinte érezzem,
ahogy szíved ütemére lélegzem."
Bocsi, ha vannak olyan sorok amiket nem színezett át, de nem tudom, hogy mi a baja. Majd később is megpróbálom, hátha csak most nem engedi:)
|